Az 1910-es években építtette az akkori Balatonboglár egyik leggazdagabb zsidó kereskedő-családja otthonának ezt a kétszintes épületet, ami jelenleg a Helytörténeti Múzeumnak, házasságkötő teremnek, s a Régi műhelyek című helytörténeti kiállításnak ad otthont.
A Helytörténeti Kiállítás nyitva tartása:
Hétfőtől-péntekig 8.00-16.00 óra között
Elérhetősége:
8630 Balatonboglár, Erzsébet utca 12.
Telefon: +36 85 351 029
A szakrendelésekről a tájékoztató itt olvasható.
Covid 19 teszt elvégzéséről a tájékoztató itt olvasható.
Katolikus templom (1932)
Id. Dr. Kotsis Iván tervezte katolikus templom alapkövét 1931-ben tették le. A famennyezetes, egyszerű téglatest tömegű templom a különálló „campanile” jellegű-harangtoronnyal az itáliai novecento hatását tükrözi. A plébániatemplom a hazai modern egyházművészet műemlékké nyilvánított, kiemelkedő értéke. A szentélyben lévő fakereszt és a belső plasztikai díszítések Ohmann Béla alkotásai.
A templom kertjében kapott helyett gr. Teleki Pál egykori miniszterelnök szobra, ami Rieger Tibor szobrászművész alkotása.
A katolikus templomban a nyári szezonban rendszeresen szerveznek orgona koncerteket. Ezek időpontjairól oldalunk programajánlatai között található bővebb tájékoztatás.
Evangélikus Templom
A Nagy Tamás által tervezett balatonboglári evangélikus templom a Várdomb oldalába simulva, a természetvédelmi terület peremén helyezkedik el.
A templom építését meghívásos pályázat előzte meg; a győztes pályamű fontos erénye volt a természeti környezetbe való illeszkedés, mely a részben domboldalba nyomott templomtérrel valósult meg, amelynek egy darabig csak felső ablaksávja látszik ki, majd szép fokozatosan az egész templomtömeg, valamint ennek tojásdad alakját hangsúlyozó, kör alaprajzú harangtorony is előbukkan.
A templomteret két oldalról a gyülekezeti terem (mely egybenyitható a templomtérrel) és a lelkészi hivatal veszi körül, az egészet pedig a cinterem illetve körben az ehhez kapcsolódó templomfal fogja össze. Az épület megjelenésében is a naturális elemek dominálnak, mint a terméskő falazat vagy a fa. Ez utóbbi a templombelsőben is meghatározó elem, mely megjelenik mind a kettős kupola ácsszerkezetében, mind a tölgyfaberendezésben.
A templombelső karakterét meghatározza az oldalfalak tetején panorámaképszerűen körbefutó magas ablaksáv, mely a tervezési szándék szerint a környező erdős rész fáinak lombkoronáját engedi láttatni. Így válik a szakrális tér szerves részévé a természet, a hívők az Isten által alkotott természet ölére kerülnek.
(A szöveget összeállította Pallay Nóra építész. Forrás: http://hazai.kozep.bme.hu/hu/evangelikus-templom-balatonboglar/)
A templom az istentiszteletek mellett a kiváló akusztikája mellett rendszeresen helyet ad kórus és kamarakoncerteknek, valamint elsősorban az egyházhoz kötődő képzőművészeknek is kiállítóhelyet biztosít.
Cím: Balatonboglár, Hétház utca 17.
Istentiszteletek időpontja: vasárnap 11 óra
A Somogy Megyei Kaposi Mór Oktató Kórház Prevenciós és Egészségfejlesztési Iroda vezetőjének értesítése alapján tájékoztatjuk az érintett hölgyeket, hogy a népegészségügyi célú mammográfiás szűrések folytatódnak.
Kék kápolna
A balatonboglári Temetődombon álló, neogótikus stílusú épületet a legtöbb forrás szerint 1856-ban, más iratok szerint pedig 1891-ben Körmendy Lajos gyógyszerész és földbirtokos építette. A régi temetőben lévő telken eredetileg egy családi kripta készült, melyre ráépítették a kápolnát.
Körmendy Lajos és családja Balatonbogláron földbirtokosok voltak 1820-tól 1903-ig. Egy alapítványi levél tartalmazza a kápolna építésének körülményeit:
“Alulírott Körmendy Lajos boglári lakos a Boglár község álltal, ennek 1891 évi július 27-ikén és 1893. évi szeptember hó 1-ső napján tartott képviselőtestületi gyűlésben nekem teljes tulajdoni joggal adta az úgynevezett temetődombon lévő köztemetőnek déli oldalán 500 négyszögöl területet, melyre családom részére sírboltot, s e fölé egy római kath. kápolnát építettem. Melyben szentmise is szolgáltatik, ezt biztosítani óhajtván, a kijelölt területen, sírbolt és kápolna örök időkre a szánt célra használható….”
Körmendy Lajos egy alapítványt is létre hozott 1893 –ban, melyben az örökösök számára fenntartói költségként 1000 forintot helyezett el a Boglári Takarék Pénztárnál. 1897-ben elhunyt, és a kápolna sírboltjába helyezték nyugalomra.
A kápolna sorsa 1966-ban vett érdekes fordulatot, amikor az elhagyottan álló épületet Galántai György képzőművész felfedezte és Czövek Jenő balatonboglári plébános támogatásával, valamint a Veszprémi Egyházmegyei Hatóság jóváhagyásával 1968-ban a kápolna művészeti célú használatára 15 éves bérleti szerződést kötöttek. A következő két évben Galántai a kápolnát alkalmassá tette arra, hogy a nyári évszakokban műteremként és “alternatív művészeti intézményként” működtesse, kezdetben “Kápolna Tárlat” elnevezéssel. Ez a kiállító hely aztán országosan ismert „keltetője”, találkozóhelye lett mindazon képzőművészeknek, akik a kor aczéli kultúrpolitikáján kívül rekedtek.
A tárlat körül azonban hamar gyülekeztek a viharfelhők és vélt, vagy valós botrányok után végül bezárták, majd a kápolna állami kezelésbe került és felújítás után ismét kiállítóhellyé vált.
A történetről bővebben itt: http://www.artpool.hu/boglar/default.html
A Kék kápolna és környezete 2012-13-ban ismét megújult és az immár Szent Erzsébet Emlékpark néven működő egykori temető kiváló helyszíne a sétáknak.
A kápolnában nyaranta pedig jobbnál jobb képzőművészeti kiállítások láthatók.
A Kék kápolna nyitva tartása:
Június 15-től augusztus 30-ig
Kedd-vasárnap: 15-19 óráig.
Keresd fel a Kék kápolnát a COOL-Túra útvonal segítségével!
Vörös kápolna
1857-ben az evangélikus felekezetű rendesi Bárány Pál építtette, ő egyben a délipart evangélikus hitközségének gondnoka is volt. Mivel 1849-ben felesége és két gyermeke is elhunyt, őket sírbolt megépítését követően áthelyezték, és itt találtak örök nyugalomra. 1864-ben magát Bárány Pált itt temették el, és az utolsó családtag, Bárány Dénes is e sírboltban nyugszik.
1902-ben a Bárány-birtok anyai ágon, átszállt gyulai Gaal Gastonra és családjára. Ekkor a kápolnát katolikus hit szerint átszentelték. A sírboltba 1906-ban került gyulai Gaal Ernő, Gaal Gaston testvérbátyja, majd 1932. őszén gyulai Gaal Gastont is itt temették el.
Az 1970-es években – akkor meglehetősen viharos politikai körülmények között – Galántai György festőművész műteremként kezdte használni az épületet. A magyar neoavantgarde törekvések bemutatóhelyeként lett ismert az épület és a hozzákapcsolódó temetődomb.
A XX. század végén Kampis Miklós tervei alapján újították fel. A homlokzati színezésről elnevezett „Kék’’ és „Vörös’’ kápolna ma is képzőművészeti kiállítóhelyként működik.
A Vörös kápolna nyitva tartása:
Június 15-től augusztus 30-ig
Kedd-vasárnap: 15-19 óráig.
Keresd fel a Vörös Kápolnát a COOL-Túra útvonal segítségével!
Virágos Magyarország verseny a lakosság részére
A pályázat részletes tájékoztatója itt olvasható.
A vulkanikus eredetű Várdomb csúcsán, 165 méteres magasságban áll Balatonboglár város talán legismertebb jelképe, látványossága a Gömbkilátó. Eredetileg a magyar alumíniumipar jelképeként mutatták be a Budapesti Nemzetközi Vásáron a belföldi idegenforgalom pavilonját, a „Magyar Atomium’’-ot, amely az 1958-as brüsszeli világkiállítás híres jelképének ihletésében épült Kádár István mérnök tervei alapján. A gömb alakú, 15 méter átmérőjű szerkezetét 240 (mindössze kétfajta) háromszöglemez alkotta. A hetvenes évek végén a borítástól megfosztva, Szabó Kálmán tanácselnöknek köszönhetően Balatonboglárra került, és a Xantus János Gömbkilátó nevet kapta.
Eredetileg belső üvegburkolattal tervezték fölállítani, amelyben egy presszót kívántak elhelyezni; de a természeti erők ezt nem engedték. A gömböt Zics László építész javaslatára díszkivilágítással látták el, ami még az északi partról is könnyen felfedezhető. Az 1980-as években átesett már egy felújításon, a kedvelt kirándulási célpont, majd 2012 nyarától egy ismételt felújítást követően újra látogathatóvá. A Gömbkilátó káprázatos panorámája évente több tízezer látogatót vonz.
Tudta?
A Gömbkilátó erős szélben akár több métert is lenghet, de a rugalmas szerkezet elnyeli a szél által keltett mozgási energiát, így nem kell attól tartani, hogy egyszer csak legurul a dombról…
A Gömbkilátó belépő árak:
Felnőtt 490 Ft/fő
Gyermek, nyugdíjas: 450 Ft/fő
Magasösvény belépő árai:
Felnőtt: 490,-Ft/fő
Gyermek, nyugdíjas: 450,-Ft/fő
Kombinált belépő árai (mindkét attrakció):
Felnőtt: 890,-Ft/fő
Gyermek, nyugdíjas: 790,-Ft/fő
Csoportos jegy ár: 15 főtől 10% kedvezmény
(Kérheti előre összeállított csoportos csomag árajánlatunkat!)
BALATONBOGLÁRI LAKOSOK RÉSZÉRE 20% KEDVEZMÉNY!
A JEGYÁRAK AZ ÁFÁT TARTALMAZZÁK!
A MEGVÁSÁROLT JEGYEK AZ ADOTT ÉVBEN HASZNÁLHATÓAK FEL!
Balatonboglár Város Önkormányzata Támogatási Szerződést kötött a Nemzetgazdasági Minisztérium Regionális Fejlesztési Operatív Programok Irányító Hatóságával a településen elérhető, megfizethető, fenntartható és magas színvonalú önkormányzati közszolgáltatások – kiemelten a szociális alapszolgáltatások - fejlesztése érdekében.
Az ügyfélfogadás tájékoztatója itt olvasható.
Testületi munka