KÖZMŰVELŐDÉSI KEREKASZTAL

alapítás: 1997. évi CXL. törvény – részletezve lásd később a hivatkozásokkal

Röviden a folyamat:

1. A HÉ Egyesület benyújtotta a jegyzőnek a KK megalakítására vonatkozó határozatát.

2. 30 napon belül a jegyzőnek ezt közzé kell tennie felhívva a többi településen működő közműv. tev.-t végző szervezetet, hogy a felhívás kézhezvételét követően csatlakozzanak. Ennek módja, hogy e szervezetek legfőbb szervei (közgyűlés) írásos határozatban jelezzék csatlakozási szándékukat a jegyzőnek.

3. Innen számítva 90 nap áll rendelkezésre a KK megalakítására és a működési szabályzat elfogadására, válasszák meg képviselőiket, nyújtsák be a jegyzőnek az alapító tagok képviselőinek eredeti aláírásával ellátott megalakulást kimondó határozatot.

4. Tag lehet: A Közművelődési Kerekasztal tagja lehet minden jogi személyiséggel rendelkező, helyben működő közművelődési civil szervezet, valamint a helyi közművelődést támogató gazdasági vállalkozás képviselője. (!) MINDEN TAG EGYENLŐ, NINCS ELNÖK, csak többség.

Melyik egyesület végez alapfeladatként közművelődési tevékenységet?

A jogszabály csak az adott településen bejegyzett székhellyel rendelkező közművelődési célú egyesületeket jogosítja fel arra, hogy közgyűlésük írásban hozott határozatával kezdeményezzék a Közművelődési Kerekasztal megalakítását.

A Magyarországon működő civil szervezetek a létesítő dokumentumban, alapszabályban döntenek a cél szerinti tevékenységről. A Központi Statisztikai Hivatal által 1993 óta használt Nonprofit Szervezetek Osztályozási Rendszere (NSZOR’16) olyan nemzetközi ajánlásokon alapuló, háromszintű tevékenységi besorolási rendszer, mely a szervezetek alap- és közhasznú tevékenységeit osztályozza, a tevékenység következő jellemzőinek figyelembe vételével: a tevékenység jellemzői, a tevékenység célcsoportja, a tevékenység intézményi háttere.

A besorolási rendszer szó szerint a közművelődési kategóriát nem használja, így ebből az adatbázisból egyértelműen nem állapítható meg a szervezet közművelődési jellege.

A kategóriarendszer azonban több olyan megnevezést is használ, melyet a Kultv. tartalmaz. Azok a szervezetek tehát, melyek a Kultv-ben szereplő tevékenységeket végzik, bizonyosan közművelődési célúnak tekintendők.

Bizonyítja a közművelődési célúságot az is, ha a szervezet az OSAP 1438 számú jelentésben az előző évben folytatott közművelődési tevékenységről rendszeresen jelentést nyújt be.

 

Magánvéleményem: ebből nekem az jön le, ha valahol a szervezet alapító okiratában le van írva, hogy közművelődési tevékenységet is végez, vagy támogat, akkor sztem jöhet…

5. KK Működési szabályzat előkészítése (csak javaslat szinten jegyzem le itt): el kell dönteni: milyen időközönként ülésezzen a KK? Milyen konkrét és feltételes feladatokat határoz meg? Mivel minden ügyben állást foglalhat (én javaslom a negyedéves összeülést) egy nagyot januárban, utána 3 havonta aktualizálni az ügyek menetét – nyomon követve a szolgáltatási terv megvalósítását esetleges évközi felülvizsgálatát, és az egyéb ügyeket. Legyen egy „beszámolós” rész, egy ki mit látott-hallott „kibeszélő show”: mindenki mondja el, mi a pozitív véleménye, min változtatna és hogyan változtatna (javaslat módjára kibontva, szépen felépítve a stratégiáját) stb. Ennek módszerei széles tárházat biztosítanak a kooperációra is, úgyhogy érdemes előre átgondolnunk. Én céduláznék (papír-íveznék, vagy összefoglaltatnám/leíratnám egy „formanyomtatványon”, amit az ülésen lehetne megvitatni, gondoljuk át majd mindenkivel közösen...)

6. tevékenységek: a) véleményt nyilváníthat, és javaslatot tehet a település közművelődési tevékenységével kapcsolatos valamennyi kérdésben, pl: a helyi közművelődési rendelet véleményezése (ez nagyon aktuális…), programstruktúra, együttműködések, pályázatok, stb. b) az önkormányzat által közművelődési célra biztosított pénzügyi támogatás felhasználását és a vagyoni eszközök célszerű használatát a vonatkozó döntések, illetve az éves önkormányzati költségvetési tervezet és a zárszámadás alapján figyelemmel kíséri, véleményezi… azaz ha most borul a ház működése a felújítás miatt, éppen át lehet rágni akár azonnal is e kérdéskört első nekifutásra.

Csatoltan a város a jelenleg érvényes Közművelődés rendelete, amelyet mindenképpen újra kell alkotni!

 

Közművelődési feladatellátás – kötelező önkormányzati feladatok jogszabályi tükrében:

1997. évi CXL. – Kulturális törvény

A települési önkormányzatok közművelődési feladatai

76. § * (1) A települési önkormányzat kötelező feladata a helyi közművelődési tevékenység támogatása.

(2) *  A települési önkormányzat az (1) bekezdésben meghatározott feladatát a (3) bekezdés szerinti közművelődési alapszolgáltatások - a települési önkormányzat eltérő adottságaira figyelemmel történő - megszervezése, a 80. §-ban meghatározott pénzügyi támogatás biztosítása, valamint a közművelődés 82-83. §-ban szabályozott helyi lakossági képviseletének biztosítása révén (a továbbiakban együtt: közművelődési feladatok) látja el.

(3) A közművelődési alapszolgáltatások:

a) művelődő közösségek létrejöttének elősegítése, működésük támogatása, fejlődésük segítése, a közművelődési tevékenységek és a művelődő közösségek számára helyszín biztosítása, (KÖTELEZŐ)

b) a közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése,

c) az egész életre kiterjedő tanulás feltételeinek biztosítása,

d) a hagyományos közösségi kulturális értékek átörökítése feltételeinek biztosítása,

e) az amatőr alkotó- és előadó-művészeti tevékenység feltételeinek biztosítása,

f) a tehetséggondozás- és -fejlesztés feltételeinek biztosítása, valamint

g) a kulturális alapú gazdaságfejlesztés. (kieg: b-g) közül kell még min. + 2 feladatot választani kötelezően) magánvélemény: Boglár tekintetében javaslom a hagyományőrzést és a kulturális alapú gazdaságfejlesztést.

(4) *  Minden települési önkormányzat kötelező feladata a (3) bekezdés a) pontja szerinti közművelődési alapszolgáltatás megszervezése. Ennek keretében

a) a művelődő közösségnek rendszeres és alkalomszerű művelődési vagy közösségi tevékenysége végzésének helyszínét biztosítja,

b) a művelődő közösség számára bemutatkozási lehetőségeket teremt,

c) fórumot szervez - ha az adott településen működik - a Közművelődési Kerekasztal bevonásával, a művelődő közösségek vezetőinek részvételével, ahol a művelődő közösségek megfogalmazhatják a feladatellátással kapcsolatos észrevételeiket, javaslataikat. (kieg: Szolgáltatási terv elkészítése lsd. vhr. 3. §)

(6) *  Az 5000 fő lakosságszám feletti települési önkormányzat - a (7) bekezdésben foglaltak kivételével - a (4) bekezdésben foglaltakon túl a (3) bekezdés b)-g) pontjai szerinti közművelődési alapszolgáltatásokból legalább kettő további közművelődési alapszolgáltatást szervez meg. (kieg: amennyiben „csak” művelődési ház intézményt kíván a település fenntartani, lsd. még 78. § * (1) *  A művelődési ház a helyi közösségi művelődést szervező, legalább három közművelődési alapszolgáltatást biztosító közművelődési intézmény. Tevékenysége településrészre, kerületre, egy településre vagy több községre terjed ki.

(2) A művelődési ház vezetője szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkezik.

(3) A művelődési ház elnevezésében szerepelnie kell a „művelődési ház”, a „közösségi ház” vagy a „faluház” kifejezés valamelyikének.)

 

 

A Közművelődési Kerekasztalról a CXL. tükrében:

1.

A közművelődés helyi lakossági képviselete

82. § * A közművelődés helyi, lakossági képviselete érdekében településenként, fővárosi kerületenként legfeljebb hároméves időtartamra egy-egy Közművelődési Kerekasztal alakítható. A Közművelődési Kerekasztal elsődlegesen a lakossági igények megjelenítésének, a kulturális érdekérvényesítésnek és a közművelődési tevékenységek önkéntes összehangolásának rendszeres és folyamatos helyi fóruma.

83. § (1) *  A Közművelődési Kerekasztalt azok a közművelődési célú egyesületek hozhatják létre, melyeknek bejegyzett székhelye az adott település, s amelyeknek legfelsőbb szerve írásos határozatban jelzi ez irányú szándékát.

(2) *  A Közművelődési Kerekasztal megalakítását célzó határozatokat a település jegyzőjéhez kell benyújtani, aki azokat a helyben szokásos módon teszi közzé. A közzétételtől számított 30 napon belül az (1) bekezdésben foglaltak szerint további szervezetek nyújthatják be a jegyzőhöz csatlakozási szándékot tartalmazó határozataikat.

(3) *  A 30 napos határidő lejárta után a jegyző írásban szólítja fel a (2) bekezdés szerinti határozatot benyújtó szervezeteket a Közművelődési Kerekasztal megalakítására.

(4) *  A felszólítást követő 90 napon belül a határozatokat beküldő szervezetek mint alapító tagok:

- kimondják a Közművelődési Kerekasztal megalakulását,

- meghatározzák a Közművelődési Kerekasztal szervezeti és működési rendjét,

- megválasztják képviselőiket.

Az erre vonatkozó, az alapító tagok képviselőinek eredeti aláírásával ellátott határozatot benyújtják a jegyzőnek.

(5) *  A jegyző a Közművelődési Kerekasztal működési idejének lejártát 30 nappal korábban, a helyben szokásos módon közzéteszi.

(6) *  A Közművelődési Kerekasztal tagja lehet minden jogi személyiséggel rendelkező, helyben működő közművelődési civil szervezet, valamint a helyi közművelődést támogató gazdasági vállalkozás képviselője.

(7) *  Az (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelő szervezetek csatlakozása a Közművelődési Kerekasztalhoz nem utasítható el. Az alapító és csatlakozó tagok jogai egyenlők.

(8) *  A Közművelődési Kerekasztal

a) véleményt nyilváníthat, és javaslatot tehet a település közművelődési tevékenységével kapcsolatos valamennyi kérdésben,

b) az önkormányzat által közművelődési célra biztosított pénzügyi támogatás felhasználását és a vagyoni eszközök célszerű használatát a vonatkozó döntések, illetve az éves önkormányzati költségvetési tervezet és a zárszámadás alapján figyelemmel kíséri, véleményezi,

c) elősegíti a különböző közművelődési szervezetek együttműködését.

(9) *  A Közművelődési Kerekasztal ülései nyilvánosak és a működése során keletkezett dokumentumokba bárki betekinthet és azokról - másolási díj ellenében - másolatot kaphat.

(10) *  A Közművelődési Kerekasztal működési feltételeit tagjai biztosítják.

(11) *  A jegyző a Közművelődési Kerekasztal tagjaira, szervezeti és működési rendjére, illetve megszűnésére vonatkozó dokumentumokat

a) a változás bejelentését követő 15 napon belül a helyben szokásos módon közzéteszi,

b) hivatali időn belül a település lakossága számára betekintésre, rendelkezésre bocsátja.

 

A közművelődési rendelet * 

83/A. § * (1) A települési önkormányzat a helyi társadalom művelődési érdekeinek és kulturális szükségleteinek figyelembevételével, e törvény és a helyi lehetőségek, sajátosságok alapján - a Közművelődési Kerekasztallal és a települési nemzetiségi önkormányzattal való egyeztetést követően - rendeletben határozza meg az ellátandó közművelődési alapszolgáltatások körét, valamint feladatellátásának formáját, módját és mértékét.

(2) A települési önkormányzat a közművelődési rendeletét a - Közművelődési Kerekasztallal és a települési nemzetiségi önkormányzattal való egyeztetés keretében - legalább ötévente felülvizsgálja.

 

A közművelődési megállapodás * 

79. § * (1) A települési önkormányzat a közművelődési rendeletében meghatározott közművelődési feladatok megvalósítására az e törvény követelményeinek megfelelő jogi vagy természetes személlyel - a Közművelődési Kerekasztallal való egyeztetést követően - közművelődési megállapodást köthet.

 

A végrehajtási rendelet – a közművelődési feladatellátók éves szolgáltatási tervének elkészítésére vonatkozó része:

A kulturális törvény végrehajtási rendelete (20/2018. (VII.9.) EMMI rendelet) 3 § (2) bek. e) pontja előírása szerint a szolgáltatási terv rögzítia helyi lakosság közösségi tevékenységek megtervezésében, megvalósításában és értékelésében való részvételének módjait” továbbá a (3) bekezdés alapján: az éves szolgáltatási terv a helyi lakosság és annak önszerveződő közösségei érdeklődésén, igényein és szükségletein alapul, azt a feladatellátó a helyi lakosság és annak önszerveződő közösségei, valamint – ha az adott településen működik – a Közművelődési Kerekasztal bevonásával készíti elő”. A jogszabályi megfeleléshez szükséges meghatározni mindazon egyeztetési fórumokat és folyamatokat, melyek a helyi lakosság és szervezeteik, önszerveződő közösségeik szerepét biztosítják az intézmény tevékenységében.

 

összefoglaló: http://kormanyablak.hu/hu/feladatkorok/138/JEGYZ00901

Közművelődési rendelet

2018. Október 10 14:12:59./